Ő Khalai. Hét éves. Lubukusu nyelven a neve azt jelenti, hogy “a jóságos”.
This is Khalai. She is seven years old. Her name means ‘the good one’ in her language, Lubukusu.
Khalai felkel és így szól a narancsfához: “Kérlek narancsfa, nőj nagyra és adj nekünk sok érett narancsot!”
Khalai wakes up and talks to the orange tree. “Please orange tree, grow big and give us lots of ripe oranges.”
Az iskolába sétálva, Khalai így szól a fűhöz: “Kérlek fű, legyél zöldebb és ne száradj ki!”
Khalai walks to school. On the way she talks to the grass. “Please grass, grow greener and don’t dry up.”
Khalai vadvirágok mellett halad el: “Kérlek, virágozzatok, hogy a hajamba tehesselek titeket!”
Khalai passes wild flowers. “Please flowers, keep blooming so I can put you in my hair.”
Az iskola udvarának közepén álló fához pedig így szól: “Kérlek fa, növessz nagy ágakat, hogy az árnyékodban olvashassunk!”
At school, Khalai talks to the tree in the middle of the compound. “Please tree, put out big branches so we can read under your shade.”
Khalai az iskola körül lévő sövényhez szól: “Kérlek legyél erős, állítsd meg a rossz embereket, hogy nehogy bejöjjenek!”
Khalai talks to the hedge around her school. “Please grow strong and stop bad people from coming in.”
Amikor Khalai hazaér az iskolából, meglátogatja a narancsfát. “Érettek már a narancsaid?” - kérdezi tőle.
When Khalai returns home from school, she visits the orange tree. “Are your oranges ripe yet?” asks Khalai.
“Zöldek még a narancsok!” - sóhajt Khalai - “Holnap is meglátogatlak! Talán akkor majd lesz egy érett narancsod nekem.”
“The oranges are still green,” sighs Khalai. “I will see you tomorrow orange tree,” says Khalai. “Perhaps then you will have a ripe orange for me!”
