Egyszer kora reggel Vusi nagymamája, így szólt a fiúhoz: “Vusi vidd el ezt a tojást a szüleidnek, légy szíves! Szeretnének egy nagy tortát sütni a nővéred esküvőjére.”
Early one morning Vusi’s granny
called him, “Vusi, please take this
egg to your parents. They want to
make a large cake for your sister’s
wedding.”
Útközben Vusi találkozott két fiúval, akik gyümölcsöket szedtek. Az egyik fiú megragadta a tojást, és egy fához csapta. A tojás összetört.
On his way to his parents, Vusi met
two boys picking fruit. One boy
grabbed the egg from Vusi and shot
it at a tree. The egg broke.
“Mit csináltál?” - kiabálta Vusi - “Azt a tojást egy tortához vittem. A torta a nővérem esküvőjére készült volna. Mit fog mondani a nővérem, ha nem lesz esküvői tortája?”
“What have you done?” cried Vusi.
“That egg was for a cake. The cake
was for my sister’s wedding. What
will my sister say if there is no
wedding cake?”
A fiúk nagyon sajnálták, hogy Vusival így elbántak. “Nem tudunk segíteni a tortakészítésben, de küldünk egy sétabotot a nővérednek.” - mondta az egyik. Vusi folytatta az útját.
The boys were sorry for teasing
Vusi.
“We can’t help with the cake, but
here is a walking stick for your
sister,” said one.
Vusi continued on his journey.
Ezután Vusi két férfival találkozott, akik házat építettek. “Használhatjuk egy kicsit azt az erős botot?” - kérdezte egyikük. De a bot nem volt olyan erős, hogy építkezéshez használják, ezért eltört.
Along the way he met two men
building a house. “Can we use that
strong stick?” asked one.
But the stick was not strong enough
for building, and it broke.
“Mit csináltál?” - kiabálta Vusi - “Az a bot a nővérem ajándéka volt. A gyümölcsszedő fiúktól kaptam, amiért eltörték a tojást, amit a tortához vittem. A torta a nővérem esküvőjére készült volna. Most nincs se tojás, se torta, se ajándék. Mit fog mondani a nővérem?”
“What have you done?” cried Vusi.
“That stick was a gift for my sister.
The fruit pickers gave me the stick
because they broke the egg for the
cake. The cake was for my sister’s
wedding. Now there is no egg, no
cake, and no gift. What will my
sister say?”
A munkások nagyon megbánták, hogy eltörték a botot. “Nem tudunk segíteni a tortakészítésben, de küldünk egy kis szénát a nővérednek.” - mondta az egyik. Vusi így tovább tudta folytatni az útját.
The builders were sorry for breaking
the stick.
“We can’t help with the cake, but
here is some thatch for your sister,”
said one.
And so Vusi continued on his
journey.
Miközben mendegélt, találkozott egy gazdával és egy tehénnel. “Milyen finom széna, kaphatok egy falatot?” - kérdezte a tehén. A széna olyan finom volt, hogy a tehén mind megette.
Along the way, Vusi met a farmer
and a cow. “What delicious thatch,
can I have a nibble?” asked the cow.
But the thatch was so tasty that the
cow ate it all!
“Mit csináltál?” - kiabálta Vusi - “Az a széna a nővérem ajándéka volt. A munkások adták nekem, amiért eltörték a botot, amit a gyümölcsszedő fiúktól kaptam. A gyümölcsszedő fiúk azért adták nekem a botot, mert eltörték a tojást, amit a nővérem tortájához vittem. A torta a nővérem esküvőjére készült volna. Most nincs se tojás, se torta, se ajándék. Mit fog mondani a nővérem?”
“What have you done?” cried Vusi.
“That thatch was a gift for my
sister. The builders gave me the
thatch because they broke the stick
from the fruit pickers. The fruit
pickers gave me the stick because
they broke the egg for my sister’s
cake. The cake was for my sister’s
wedding. Now there is no egg, no
cake, and no gift. What will my
sister say?”
A tehén nagyon sajnálta, hogy ilyen mohó volt. A gazda beleegyezett, hogy Vusi a nővérének ajándékba vigye a tehenet. Így ment tovább az útján a fiú.
The cow was sorry she was greedy.
The farmer agreed that the cow
could go with Vusi as a gift for his
sister. And so Vusi carried on.
De a tehén vacsoraidőben visszafutott a gazdájához, Vusi pedig eltévedt. Nagyon elkésett a nővére esküvőjéről. A vendégek már ettek, amikor odaért.
But the cow ran back to the farmer
at supper time.
And Vusi got lost on his journey.
He arrived very late for his sister’s
wedding. The guests were already
eating.
“Most mit tegyek?” - siránkozott Vusi - “Az ajándék tehén, amit a szalmáért kaptam, elfutott. A munkások azért adták a szalmát, mert eltörték a botot, amit a gyümölcsszedő fiúktól kaptam. A gyümölcsszedő fiúk azért adták nekem a botot, mert összetörték a tojást, amit a tortához hoztam. A torta az esküvőre készült volna. Most nincs se tojás, se torta, se ajándék.”
“What shall I do?” cried Vusi.
“The cow that ran away was a gift,
in return for the thatch the builders
gave me. The builders gave me the
thatch because they broke the stick
from the fruit pickers. The fruit
pickers gave me the stick because
they broke the egg for the cake.
The cake was for the wedding. Now
there is no egg, no cake, and no
gift.”
Vusi nővére gondolkozott egy kicsit, majd így szólt: “Vusi öcsém, engem nem nagyon érdekelnek az ajándékok. A torta se érdekel! Boldog vagyok, mert mindnyájan együtt vagyunk. Na vedd fel a szép ruhádat, és ünnepeljük meg ezt a napot!” Vusi így is tett.
Vusi’s sister thought for a while,
then she said,
“Vusi my brother, I don’t really care
about gifts. I don’t even care about
the cake! We are all here together, I
am happy. Now put on your smart
clothes and let’s celebrate this
day!”
And so that’s what Vusi did.
